Szűkebb-tágabb
családom
Itt
látható pár kép családunk mindennapjaiból.
Találtam
pár igen régi fotót, így azokat is ide
tettem.
Elsõ
alanyom kedvenc és egyetlen öcsém, Bálint,
aki igen aranyos gyömöszölnivaló kiskölök
volt. Ez a kép házunk kertéjben készült,
épp a ping-pong asztal hálóját hurcolja
ki tudja hová. Nagy kópé volt ám...
...ezen
a képen a csibészes mosoly árulkodik errõl.
Itt
már jóval túlnõtt engem, de már
kifejezetten megfertõztem a természet iránti
rajongásommal, mint ahogy látszik is. Ma már
kicsit másképp néz ki a szobája, de
az akváriumok maradtak, nõttek, és az állomány
bár néha cserélõdött, azért
szaporodott is.
Egy
ritka kép pillanat, apám a mosogatónál.
Bár a konyhában gyakorta elõfordul, hisz nagyon
finomakat szokott fõzni, a mosogatást általában
már nem kultiválja.
Egyik jugoszláviai nyaralásunk alkalmával
az Isztriai félszigeten kempingeztünk, ez a kép
a Medveja Campinghez tartozó strand melletti sziklán
készült. Ezt az egy képet sikerült kicsórni
apám albumából. Szóval itt vagyunk öcsémmel,
épp fixíroztuk a vizet, hol lehetne jókat ugrálni
a szilákról, mikor észrevettük apám
lesipuskás közeledését a fényképezõgéppel.
Hétvégi
ebéd utáni szieszta, öcsém feje a bal
alsó sarokban látszik. Õ elég hosszúra
nõtt, így ilyenkor inkább a szõnyegen
nyúlik végig.
Anyukám
meg szép kényelmesen eldõlt a díványon.
Nagyon csecse az a kockás takaró, nem?
Jóanyám
egy nyugodt pillanatban, kicuccolt az erkélyre olvasni, mivel
az egész család kollektíve nem kedveli, ha
cigarettázik. Ilyenkor számûzzük.
Mivel a kanapé
foglalt volt, én is Öcsém mellé heveredtem.
Egész
jó hangulatú szieszták szoktak kialakulni.
Pihenés, beszélgetés, néha veszekedés,
ahogy egy családban általában.
Találtam
egy régi karácsonyi képet, ahol még
ott volt anyai nagyapám és nagymamám is. Mint
látható nem piciny család. Anyámék
kilencen testvérek, nem is mindegyikük van a képen.
Ezt
pótolandó pár sógor és unoka
azért akad. Apám szerint egy kisebb családi
összejövetelhez a Sportcsarnokot kellett kibérelni...
Ezen a képen
még rajta sincs a keresztfiam, a legkisebb unoka az õ
bátyja.
És már meg is született,
sõt itt tartom a karomban. Egész megilletõdötten
nézzük a pap bácsit mindketten.
Hát mostanra
ez az apróság másfél fejjel
magasabb nálam, és már gimnazista.
Hû de gyorsan telik az idõ! :)
A lap tetejére |