Multimania
Ego-Zóna
Élmények
Macskák
Receptek
Buliképek
FilmSzínházMuzsika
Könyvek
Lánclevelek küldőinek tanfolyama
|
Én,
mint apróság
Gyerekkori
képeim 1968-ból, illetve 70-bõl. Akkoriban
igen picike voltam, egy illetve három éves. Akkoriban
a színes film igen ritka madár volt, de azért
akadt. Mivel mindkét szülõnek kijárt egy
színes fotó velem,...
...itten
vagyok 1968 nyarán, egyszer anyuval,...
...és
egyszer apuval.
Rövidke
életem második karácsonya, amikoris egy éves
és egy hetes vagyok, igen gazdagnak bizonyult. Látszik
is ahogy örülök a nagy plüssmacinak és
a plüsskutyusnak. Roppant büszke voltam az ajándékaimra.
Egyébként babázni sose babáztam, úgy
néz ki ez már ekkor nyilvánvaló volt,
hisz csupa állatfigurát kaptam ajándékba.
A gyereketetõ szék, amiben a kutyus ül, roppant
praktikusan átalakítható volt egy...
...gurulós
kiskocsivá, aminek az aljából lett egy rajzasztal
elõttem. Remek kombináció! Ezen a képen
már megosztja velem a kutyusféle (vagy mi) a praktikus
ülõhelyet.
Persze
már igen ifjan érdeklõdést mutattam
a technika iránt, ezért karácsonyra telefont
is kaptam. Így
utólag belegondolva valószínüleg elõrelátás
vezérelte szüleimet, hogy ne szedjem elemeire a valódi
telefont.
Apai
nagymamámmal, akitõl rengeteg mindent tanultam. Hát
jobb volt, mint ha bölcsibe adtak volna! Itt már cirka
két és fél éves lehettem, és
kikerültem nyaranta Adyligetre. Az elsõ
pár percben tartottam a sok állattól, hisz
volt ott kutya, macska, kecske, kacsa... de eltelt egy nap, és
már õk tartottak tõlem. :)
Adyligeten
nagyon finom friss tejet hozott mindig a nagyi a közeli tehenészetbõl,
illetve Piroska néniék kecskéi is adtak tejet.
Nagy élvezettel ittam, mint ahogy a képen is látható.
Na és persze
szerettem a virágokat is. Nekem ez az egyik kedvenc képem.
Annyira aranyos, hogy legszívesebben megdögönyözném!
Ugyan ez nonszensz, de akkor is...!
A lap tetejére |