Motoros
Találkozó
Kunmadaras
2003. május 1.
Nagy
esemény a Kunmadarason évente megrendezésre
kerülõ gyorsulási verseny. A használaton
kívüli katonai reptér betonját ilyenkor
a motorok gumijai telerajzolják absztrakt mintákkal.
Az
eseményre hatalmas tömeg gyûlik össze, leginkább
motoron érkezve. Ennek következtében a vendégek
parkolója érdekes látványt nyújt,
lehet itt kérem nézelõdni!
Mi is természetesen
motorral mentünk. Igaz reggel még kérdéses
volt az út, mert olyan erõs szél fújt,
ami nem egészséges hosszabb túrához.
Én hátul ültem, mivel motorozni szeretek, de
se jogsim, se motorom, se gyakorlatom. Mire leértünk,
szétültem a fenekem, nagyon jól esett leszállni
a géprõl. Érkezéskor már a parkoló
látványa sokkoló volt. Hihetetlen sokan érkeztek
a rendezvényre.
Látnivaló
akadt bõven!
A nap
szerencsére nem közvetlen tűzött le ránk,
egy szimpatikus vékony felhõréteg tompította
az erejét, ezért a puszta betonon, árnyék
nélkül is valamennyire el lehetett viselni a meleget.
Mert meleg azért volt rendesen.:)
A
nézõk kamionokról és emelvényekrõl
kísérték figyelemmel az eseményeket.
Természetesen jelen volt az elmaradhatatlan büfésor,
ahol hideg üdítõn kívül hideg hot-dogot
is lehetett kapni. Úgy látszik némely esetekben
a név nem kötelez semmire.
Mivel
reptéren voltunk, nem lepõdtem meg, mikor egy aprócska
kék-piros repülõ beszáguldott a légtérbe.
Csukott szemmel, háttal, már a hangjáról
is simán felismertem ki a pilóta, hiszen az elmúlt
két évben elég sok alkalommal sikerült
ezt a stílust megfigyelnem különbözõ
repnapokon és egyéb események alkalmával.
A jelenlévõk,
akik fõként a szilárd földhöz kötött
száguldás hívei, komolyan meglepõdtek
a fejük felett 5-10 méter magasan füstcsíkot
húzó, még náluk is gyorsabb fejjel lefelé
száguldó Extrán. Besenyei Péter mûrepülõ
világbajnok köztudottan kedveli az érdekes és
látványos - közönség sokkoló
elemeket -, így remek bemutatóval kényeztette
a résztvevõket. Még a Streetfighter show-ról
is sikerült elvonni a közönség figyelmét
az akrobatikus repüléssel.
És
mivel mégiscsak reptéren volnánk, akadt lehetõség
sétarepülésre egy An-2 fedélzetén,
melyet népszerû nevén csak Ancsának hívnak.
Persze
volt ott a füves részen, az Ancsa felszállópályája
mellett lehetõség lovagolni is. Csodálom a
pacik nyugalmát, hisz se a felszálló An-2 csillagmotorjának
zaja, se pedig a száguldó motorok dübörgése
nem ijesztette meg õket.
Az
itt készült összes kép megtalálható a fotóalbumban.
Természetesen nem csak ilyen apróban, az album kis képeire kattintva
megnézhetők a képek nagyban is.
A
fotókért külön köszönet Sebestyén Tamásnak.
|